Stravinsky eredetileg a The Rake’s Progress címet viselő alkotását az intézmény történetében mindeddig egyszer, harmincöt évvel ezelőtt mutatták be. Anger Ferenc január 18-án debütáló új színrevitelében két külföldi művész mutatkozik be Magyarországon.

Az Erkel Színház 1980-as produkcióját A léhaság útja címmel Mikó András rendezte, a Mihály András vezényelte produkcióban Gulyás Dénest, Csengery Adriennt, Gáti Istvánt és Polgár Lászlót láthatta a közönség, az előadás összesen kilenc alkalommal került színre.

Kedves Network

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

Nem operarészletek csendülnek fel a Scala archívumából (archiviolascala.org), hanem az előadások díszleteit, kellékeit, plakátjait ismerhetik meg az érdeklődők.

Az internetes adatbankban a milánói operaházban 1950-től színpadra vitt előadások anyagát tették elérhetővé: 205 ezer fénykép, ötezer jelmez, nyolcszáz kellék, 12 ezer plakát.

Musica e Parole címmel ad évindító koncertet január 5-én az Operaház Székely Bertalan termében Selmeczi György zeneszerző és Bátori Éva operaénekesnő. A művészek a zeneszerző műveiből adnak elő részleteket.

A műsor a Musica e Parole címhez méltón a versek és a zene, a szó és a hang harmóniájára épül. Selmeczi György szerzeményeként és személyes zenei kíséretével, Bátori Éva előadásában felcsendül többek között egy Magyarországi ősbemutató Petőfi alig ismert két versére, Szólókantáta szopránra és hegedűre címmel; egy, eddig még szintén nem hallott ária a szerző most készülő operájából; valamint Minutes volantes címmel egy dalciklus, amely Weöres Sándor-versekre íródott.

Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt tűzik műsorra a Budapesti nyári fesztiválon augusztus 20-án abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója.

Az előadáshoz a különböző gyűjteményekben fellelhető kéziratokból, egységes, játszható zenekari partitúrát kellett szerkeszteni, szinte újjáteremteni az operát - mondta a rekonstrukciós munkát végző Gurmai Éva zenetörténész az MTI-nek, aki előzőleg is foglalkozott Erkel-kéziratokkal.

Az Erkel Színház felújítására korábban elkülönített 1,7 milliárdot végül nem külön, hanem az operaház kibővített költségvetésének részeként kapták meg, a maradék azonban nem elég a működéshez, ezért tárgyalásokat kezdenek a döntéshozókkal – mondta a Magyar Hírlapnak Ókovács Szilveszter, aki arról is beszélt, hogy 153 új státust hozhat létre az intézményben.

Étienne-Nicolas Méhul francia zeneszerző Adrien (Hadrianus) című operáját mutatja be kedden este az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.




 A koprodukcióban a Művészetek Palotája mellett a híres kutatóközpont, a velencei Palazzetto Bru Zane vesz részt. Vashegyi György vezényletével lemezre is kerül a mű.
    "Jellemzően lendületes, gyors az Adrien zenéje, csupán a lassabb pillanatokban utal korának stílusára, Mozart és Haydn klasszicizmusára. Így érthető, hogy az 1763 és 1817 között élt Étienne-Nicolas Méhult miért is nevezték romantikusnak, megelőzve az igazi romantikusokat" - mondta el az MTI-nek Vashegyi György karmester, hozzátéve, hogy az előadás felér egy ősbemutatóval, hiszen a darab tudomása szerint 1801-ben hangzott el utoljára.

A közszférát érintő leépítések közepette az egyik legnagyobb vágást épp a Magyar Állami Operaház kapta, amelyet tavaly ősztől Ókovács Szilveszter kormánybiztos vezet: 1,7 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak, mintegy 180 dolgozótól kell megválniuk. A kormánybiztos szerint ennek ellenére van kiút az Operaház számára.

"Továbbra is tartom, hogy az Operaház ilyen szintre csökkentett állami támogatás mellett nem működtethető, és az elmúlt tíz évben nem volt bérfejlesztés, ami szintén nonszensz.

Az Opernwelt magazin mintegy ötven kritikusának szavazásán a Théatre Royal de la Monnaie bizonyult a legjobbnak. Ezzel először került német nyelvterületen kívülre a kitüntető cím.

A szavazáson a Frankfurti Opera lett a második, a német nagyváros dalszínházának zenészei pedig sorozatban harmadszor nyerték el az év zenekara címet. A rendezők közül Achim Freyert jutalmazták Schönberg Mózes és Áronjának zürichi színreviteléért - Freyer Budapesten is rendezni fog -, a legjobb karmester amszterdami teljesítményéért Mariss Jansons lett (az Anyegint vezényelte), a legjobb kórus a Stuttgarti Staatsoperé.

150 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását.

Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848.